Ajtóbeépítés minden szinten

Hulladékelszállító céggel dolgozunk együtt, akik erre specializálódtak, és amennyiben igény van a régi ajtók és a bontás utáni sitt elszállítására, úgy Őket kérjük fel erre a munkafolyamatra.
Így biztos, hogy nem környezetszennyező módon kerülnek megsemmisítésre.

Tanácsadás még nem felmérés, de természetesen össze lehet vonni.
A tanácsadás alkalmával szemügyre vesszük a falakat, azok stabilitását, ha pl. tolóajtót szeretne és nem tudja elbírja-e a fal a vasalatot?  Vagy pl.: elegendő falkáva van kialakítva egy síkban záródó 8 cm-es tokborítás esetén, vagy megfelelő oldalon és helyen van-e a burkolatváltás...stb. Ez egy helyszíni kiszállással egybekötött szemrevételezést jelent, ami nem a felmérés része, de egybe lehet kötni a felméréssel.

Nem foglalkozunk, VISZONT...
Igény szerint segítséget tudunk nyújtani, hogy megtalálja a megfelelő, megbízható ajtókereskedő céget/cégeket, aki teljeskörűen tájékoztatják az Ön által keresett beltéri ajtók tulajdonságairól és szakszerű értékesítés mellett megbízhatóságukkal is kitűnnek a piacon.
Tehát segítünk a kapcsolat megteremtésében Ön és a cég/cégek között és figyelembe vesszük a felmérésnél, tanácsadásnál az adott cég ajtókínálatát. Itt nem a színekre gondolunk, hanem az ajtó típusát, pl., teli ajtó, üveges ajtó, falban futó tolóajtó, fal előtt futó tolóajtó...stb.
A színeket mindig jobb a cégnél személyesen, különböző fényekben kiválasztani. :)

Egy egy szakszó, amit a hétköznapi ajtóbeépítés szóra használnak.

Igen.
A felmérés egyeztetésekor megbeszélik kollégánkkal, hogy erre is van igény. Ilyen esetben az ütemezett felméréskor meg kell bontanunk az ajtótokokat (ez kis zajjal járó művelet, az ajtók további záródását,használatát nem befolyásolja), hogy lássuk a régi nyílás milyen nagyságú, található-e benne falfül, milyen minőségű a fal...stb.
Ez a leendő ajtói miatt fontos, hogy nyílás adottságaiból kihozzuk a maximumot az Ön igényei szerint.

A tipikus magyar szabványméretek, mint pl. 75x210 vagy 90x210 az nem az ajtólap méretét, hanem a kialakítandó falnyílás méretét jelöli, így az a méret szükséges a falnyílás méretének.

Jól kialakított nyílás esetén oldalanként 2,5-3 cm-t. Kivéve speciális tokrendszereknél.

A legvékonyabb falhoz való tok 6 cm vastag, így a 4 cm-es falat minimum 6 cm vastagságra kell "hízlalni". 

A tok beszerelése után kell a tok két hosszanti szára közé kell bevágni. 

Ez nagyon egyszerű, ha befelé nyílik az ajtó a helységbe, akkor a belső falsíkra, ha kifelé nyílik a helységből az ajtó, akkor a külső falsíkra essen a burkolatok találkozása. Eltekintve 1-2 speciálisabb esettől.

A beltéri ajtóbeépítés, avagy telepítés már az utolsó munkafázisok egyike, a legideálisabb a hideg-és melegburkolás után, a 2 festés közötti időtartam.
Természetesen ezt a bontás nélküli, csak beépítésre vonatkozik.

Telefonos egyeztetés után - amely tartalmazza, hogy hol, mikor, milyen (pl., tolóajtó, síkban záródó ajtó, sima falcos ajtó...stb) és mennyi ajtónyílást kell felmérni -, megjelenik kollégánk a helyszínen, a megbeszélt napon és időben, majd egy illetékes személlyel együtt bejárják a helyszínt. Eközben felméri a nyílások adta lehetőségeket,  nyitásirányokat, stb.
Ez ajtók függvényében 30perctől akár 1 óra is lehet.

Nem érdemes. Az ajtótok beépítése során kompenzáljuk a fal egyenetlenségeit, illetve a nyílás szabálytalanságát, amennyiben vannak (90%-ban vannak). Így nem tudni pontosan hová fog esni a tok (itt miliméterekről vag akár extrém esetben centikről is beszélhetünk).
Ezért egy lerakott küszöb, vagy burkolatváltó akadályozhatja a telepítést/beépítést, így azok eltávolítását kell eszközölnünk, ami sokszor -hiába az óvatosság- azok eldeformálódását, így használhatatlanságát eredményezheti. Ezt a burkolószakember által használt rögzítési mód befolyásolja. Nem mellesleg növeli a beépítési időt ez a komplikáció.
Tehát vagy újra kell vásárolni,vagy újra kell szabatni és újra lerakatni azokat. Ezt megspórolva javasoljuk, hogy ne rakja le a burkolatváltóját, csak az ajtótelepítés után.

Nos ez sok összetevőből álló kérdés.
Függ a padló és a falak függőlegestől való eltérésének ellensúlyozásától a beépítés során.
Függ attól, hogy kell-e az előző ajtókat bontani vagy már a kész nyílásba kerülnek, azt kell-e alakítani (pl.ha nincs falkáva,építeni kell...stb.),igényel-e utómunkálatot az ajtó.
De sokminden befolyásolhatja még, ami lehet, hogy a felmérésen nem látható (pl.ha a régi ajtók a helyükön vannak még a felméréskor.
De...általánosságban 1db ajtóra kb 1-1,5 órát kell számolni a beépítésére. 

Ebben az esetben 2 megoldást javaslunk.
1.) Ha teljes felújítás lesz a lakáson, akkor a kis beton falfület levágatni, hogy csak maga a falkáva maradjon, vagy
2.) a kis falfület felhízlalni a falkáva vastagságára, a teljes falfül hosszában, hogy az átfogótok átfoghasson rajta és beszerelés után ne legyen a falfül és a falkáva között szintlépcső, így szép egységes összképet fogunk végeredményben kapni.

Ha a fa vagy fa alapanyagú ajtótokot olyan járólapra  szerelik, melyet rendszeresen nedvesen mosnak fel, vagy a fürdőszobában ki van téve a víz kifröccsenésének, magas hőfokon történő tisztálkodás okozta magas páratartalomnak, akkor  a nedvesség a tokba behatolhat és annak anyaga megduzzadhat vagy a felülete károsodhat.  
Nem minden esetben tudja ezt a páratartalmat egy kisteljesítményű elszívó berendezés elvezetni. Fontos hansúlyoznunk itt is a megelőzés és a szellőztetés fontosságát.
Ehhez tartozik igen, a tömítőanyaggal való hézag kitöltés is. Például a szilikonos hézagkitöltés, ami a burkoló szakember feladata.

Előnyük, hogy a kialakított ajtónyílásba utólag beszerelhetők (ideális a 2 festés között, a hideg-meleg burkolatok lerakása után majdnem utolsó lépésként).

E tokok elemei ideálisan fogják közre a falat, ám a szorosan az oldalfalak mellé kerülő ajtóknál szükséges a felerősítésükhöz egy 3-5 cm széles falfül.
Ezt már a falszerkezetek kialakításakor célszerű elkészíteni, különben a hiányát különféle megoldásokkal kell pótolni. E nélkül viszont az átfogó tokokat nem lehet szakszerűen az adott ajtónyílásba beerősíteni. A hiányzó falfül természetesen az oldalfalra utólag ráépített ytongból is pótolható. Ezzel tökéletesen megoldható az átfogó tok ajtónyílásba erősítése, ám ezzel az ajtólap szélességi mérete is módosulni fog.


Az átfogó típusú ajtók tokjai fix és állítható elemekből állnak. A magjának a hornyolt élébe illeszthetők a kivehető és az oldalfalra teljesen ráfogó elemek, amelyek beépítéskor lehetővé teszik az egyenetlen falvastagságok kiegyenlítését is. Az ilyen tokok állítási lehetősége 2-3 cm, ám e tokok a mindenkori falvastagsággal azonos méretben készülnek. Az ajtók csukódását a tokok hornyolásába helyezett gumitömítés csillapítja. Az ilyen tokokon a különböző kialakítású ajtókat többnyire 2-3 táskás pánt rögzíti a tok oldalburkolatához. Az ajtó tokja egy keret, ami két függőleges és egy vízszintes elemből áll. A függőleges szárakat minden esetben egy vízszintes elem köti össze.
Az ilyen ajtótok minden esetben utólag beépíthetők, mégpedig a végleges padlóburkolatok és akár a festést követően (de leginkább a 2 festés között érdemes). Az átfogó ajtótokok általában az adott falak vastagságához igazodó méretben, rendelésre készültnek a különféle kivitelű Dekor, CPL és MDF ajtók tokjaként.

A felmérésre a lehető legjobb alkalom, amikor megvannak a nyílások, elkészült a vakolás, megvan a padlókiegyenlítés, azaz a padloponozás , megvan a kiválasztott csempe (itt a csempe vastagsága befolyásolja a tok vastagságát, amennyiben az ajtó is körül lesz burkolva) de még jobb, ha a hideg-melegburkolatok már megvannak, mert akkor a csempevastagságot és padló magasságot nem kell számolni, hanem pontosan a felméréssel megeggyező helyszínen kerül sorra a beépítés is, így nincsennek kellemetlenségek, megoldandó problémák, esetleg felmerülő kompromisszumok, melyeket meg kell hozni.
Például:

• Falsíkon túlnyóló csempe akadályozhatja a beszerelést, azok visszavágását a beépítésig, a burkoló szakemberrel meg lehet oldani, nem nekünk kell véső és kalapács segítségével esetlegeses laptörés veszélye mellett megoldani, ami idő (kitolja a beépítés idejét) és többletköltséget von maga után (nem betervezett munka, nem a beépítésihez kapcsolódó feladat)
• A nem megfelelően kialakított nyílásokon változtatni,
  • ha kisebb a kialakított nyílás és már ott vannak az ajtók
  • szűkülő nyílás esetén nem férne be csak kisebb nyílás átalakítással

Amennyiben az ajtó nem végig üvegezett, úgy igen. 

Balesetvédelmi - és higiéniai szempontból nem.
Nagyon sokat pakolunk, a megérkezésünktől a távozásunkig folyamatosan pakolunk és szerelünk. A lábzsák olyan szempontból veszélyes ránk és a kollégáinkra nézve, hogy elég csak véletlenül egyik lábunkkal a másik lábon lévő lábzsákra lépni és kész a baj. Valmint egész nap egy szellőzetlen lábzsákban lenni sok egészségügyi problémát is okozhat.
Így kérésre váltó cipőt viszünk, amennyiben - és kérjük jelezzék is számunkra-, hogy pl.: kint sáros, agyagos az udvar, vagy valami olyan tényező van, ami megakadályozza, hogy a beltéri ajtókat tiszta helyen szerelhessük össze, ide tartozik, hogy a lábunkon visszük be a sarat, agyagot, homokot, mert nincs járda, vagy nincs kész az udvar.
Számunkra ez nagy segítség, hiszen vigyázunk a tisztaságra, hogy szép, és minődégi munkát adhassunk ki a kezeink közül.

Nem.
A beépítés során építési területként kell a lakásra, házra gondolni. Sok szerszámal pl: csavarokkal, gépekkel dolgozunk, olykor bontással, járó munkafolyamataink is vannak. Munkavédelmi cipőben dolgozunk az esetleges balesetek kivédése érdekében.
Amennyiben új vagy sérülékeny a padló, úgy papírozással tudja a leghatékonyabban megvédeni azt. Természetesen mi is kellő figyelemmel, óvatossággal járunk el munkánk során, de fő a megelőzés.

Természetesen itt nem az ellátásunkra gondolunk. :)
Amikorra megbeszélik a beépítés időpontját a kollégánkkal, akkorra ott is leszünk. :) Úgy tudja a beépítést elősegíteni, ha megfelelő munkaterületet biztosít Nekünk és a szerszámainknak.
Ezek a következők:
- Minden személyes, sérülékeny, útban lévő tárgyat az ajtók környezetének legalább 20 cm-es körzetében elteszi,
- az ajtók közötti átjárhatóság és munkavégzés miatt a közlekedő részen, a futó szönyegeket-, belépő szőnyegeket, cipőket , papucsokat, minden ami a földön akadályozhatja a mozgásunkat szintén elteszi,
- a bontandó ajtókról mindent levesz, pl: köppenyek, ajtókon lévő akasztók, stb.
-  az ajtótokok összeszereléséhez min. kb 2,5 m x 1,5 m helyet teremt
- szerszámainknak is min. kb. 2m x 1 m-es helyet biztosít
- ajtólapoknak a beszerelésig egy tiszta, csupasz falfelületet ad, amelynek neki tudjuk támasztani az ajtókat.

Köszönjük! 

A fa alapanyagból készített ajtók és tokok képesek nedvességet felvenni és leadni. Az ajtók és tokok gyártásához való faanyag cél-nedvességtartalma 8%. A gyártás klimatizált csarnokokban történik, ahol 45 %-os a levegő páratartalma, a hőmérséklet pedig kb. 20 °C. Ez a faanyagnak kb. 8%-os egyensúlyi nedvességtartalmat eredményez. 60 % fölötti páratartalom melletti és 10 °C alatti tárolást szigorúan kerülni kell. Vegye figyelembe a gyártó tisztítási és ápolási utasításait.
Tehát száraz helyen, 10-25 °C között.  Mindenképp beltérben.  Hiszen beltéri használatra szánták őket, így tárolásuk sem különbözik ettől a klímától.
A tokokat fektetve tároljuk egymáson (fóliázott termékeknél max 2-3 db, dobozolt termékek esetén a csomagoláson feltüntetett max 10 db), több ajtó esetében több sorba téve,  az ajtólapokat a lehető legmeredekebb szögben a falhoz támasztva, vagy a földön egymásra fektetve. (A beépítéséig sem asztanak, sem széknek, sem tároló felületnek NE hasznáják, mert azok deformitását okozhatja, amely azok beépíthetőségét kérdőjelezheti meg. Sajnos volt rá példa. :(  )

Kérjük, ügyeljen rá, hogy új épületekben vagy nagyobb felújítás pl. teljes lakás glettelés, festés esetén, mindig meg kell mérni a maradék nedvességet.  Ha túl magas a nedvességtartalom, azaz ajtólap deformációjához vezethet. Ha mégiscsak fellép a deformáció, akkor tanácsos egy fűtési periódust kivárni, mert a tapasztalatok szerint az építési nedvesség eltávozását követően az alakváltozások mértéke is csökken.
Fontos a megfelelő szellőztetés, valamint a szabályozott fűtés a páratartalom szintentartásához, befolyásolásához.

Hulladékelszállító céggel dolgozunk együtt, akik erre specializálódtak, és amennyiben igény van a régi ajtók és a bontás utáni sitt elszállítására, úgy Őket kérjük fel erre a munkafolyamatra.
Így biztos, hogy nem környezetszennyező módon kerülnek megsemmisítésre.

Tanácsadás még nem felmérés, de természetesen össze lehet vonni.
A tanácsadás alkalmával szemügyre vesszük a falakat, azok stabilitását, ha pl. tolóajtót szeretne és nem tudja elbírja-e a fal a vasalatot?  Vagy pl.: elegendő falkáva van kialakítva egy síkban záródó 8 cm-es tokborítás esetén, vagy megfelelő oldalon és helyen van-e a burkolatváltás...stb. Ez egy helyszíni kiszállással egybekötött szemrevételezést jelent, ami nem a felmérés része, de egybe lehet kötni a felméréssel.

Nem foglalkozunk, VISZONT...
Igény szerint segítséget tudunk nyújtani, hogy megtalálja a megfelelő, megbízható ajtókereskedő céget/cégeket, aki teljeskörűen tájékoztatják az Ön által keresett beltéri ajtók tulajdonságairól és szakszerű értékesítés mellett megbízhatóságukkal is kitűnnek a piacon.
Tehát segítünk a kapcsolat megteremtésében Ön és a cég/cégek között és figyelembe vesszük a felmérésnél, tanácsadásnál az adott cég ajtókínálatát. Itt nem a színekre gondolunk, hanem az ajtó típusát, pl., teli ajtó, üveges ajtó, falban futó tolóajtó, fal előtt futó tolóajtó...stb.
A színeket mindig jobb a cégnél személyesen, különböző fényekben kiválasztani. :)

Egy egy szakszó, amit a hétköznapi ajtóbeépítés szóra használnak.

Igen.
A felmérés egyeztetésekor megbeszélik kollégánkkal, hogy erre is van igény. Ilyen esetben az ütemezett felméréskor meg kell bontanunk az ajtótokokat (ez kis zajjal járó művelet, az ajtók további záródását,használatát nem befolyásolja), hogy lássuk a régi nyílás milyen nagyságú, található-e benne falfül, milyen minőségű a fal...stb.
Ez a leendő ajtói miatt fontos, hogy nyílás adottságaiból kihozzuk a maximumot az Ön igényei szerint.

A tipikus magyar szabványméretek, mint pl. 75x210 vagy 90x210 az nem az ajtólap méretét, hanem a kialakítandó falnyílás méretét jelöli, így az a méret szükséges a falnyílás méretének.

Jól kialakított nyílás esetén oldalanként 2,5-3 cm-t. Kivéve speciális tokrendszereknél.

A legvékonyabb falhoz való tok 6 cm vastag, így a 4 cm-es falat minimum 6 cm vastagságra kell "hízlalni". 

A tok beszerelése után kell a tok két hosszanti szára közé kell bevágni. 

Ez nagyon egyszerű, ha befelé nyílik az ajtó a helységbe, akkor a belső falsíkra, ha kifelé nyílik a helységből az ajtó, akkor a külső falsíkra essen a burkolatok találkozása. Eltekintve 1-2 speciálisabb esettől.

A beltéri ajtóbeépítés, avagy telepítés már az utolsó munkafázisok egyike, a legideálisabb a hideg-és melegburkolás után, a 2 festés közötti időtartam.
Természetesen ezt a bontás nélküli, csak beépítésre vonatkozik.

Telefonos egyeztetés után - amely tartalmazza, hogy hol, mikor, milyen (pl., tolóajtó, síkban záródó ajtó, sima falcos ajtó...stb) és mennyi ajtónyílást kell felmérni -, megjelenik kollégánk a helyszínen, a megbeszélt napon és időben, majd egy illetékes személlyel együtt bejárják a helyszínt. Eközben felméri a nyílások adta lehetőségeket,  nyitásirányokat, stb.
Ez ajtók függvényében 30perctől akár 1 óra is lehet.

Nem érdemes. Az ajtótok beépítése során kompenzáljuk a fal egyenetlenségeit, illetve a nyílás szabálytalanságát, amennyiben vannak (90%-ban vannak). Így nem tudni pontosan hová fog esni a tok (itt miliméterekről vag akár extrém esetben centikről is beszélhetünk).
Ezért egy lerakott küszöb, vagy burkolatváltó akadályozhatja a telepítést/beépítést, így azok eltávolítását kell eszközölnünk, ami sokszor -hiába az óvatosság- azok eldeformálódását, így használhatatlanságát eredményezheti. Ezt a burkolószakember által használt rögzítési mód befolyásolja. Nem mellesleg növeli a beépítési időt ez a komplikáció.
Tehát vagy újra kell vásárolni,vagy újra kell szabatni és újra lerakatni azokat. Ezt megspórolva javasoljuk, hogy ne rakja le a burkolatváltóját, csak az ajtótelepítés után.

Nos ez sok összetevőből álló kérdés.
Függ a padló és a falak függőlegestől való eltérésének ellensúlyozásától a beépítés során.
Függ attól, hogy kell-e az előző ajtókat bontani vagy már a kész nyílásba kerülnek, azt kell-e alakítani (pl.ha nincs falkáva,építeni kell...stb.),igényel-e utómunkálatot az ajtó.
De sokminden befolyásolhatja még, ami lehet, hogy a felmérésen nem látható (pl.ha a régi ajtók a helyükön vannak még a felméréskor.
De...általánosságban 1db ajtóra kb 1-1,5 órát kell számolni a beépítésére. 

Ebben az esetben 2 megoldást javaslunk.
1.) Ha teljes felújítás lesz a lakáson, akkor a kis beton falfület levágatni, hogy csak maga a falkáva maradjon, vagy
2.) a kis falfület felhízlalni a falkáva vastagságára, a teljes falfül hosszában, hogy az átfogótok átfoghasson rajta és beszerelés után ne legyen a falfül és a falkáva között szintlépcső, így szép egységes összképet fogunk végeredményben kapni.

Ha a fa vagy fa alapanyagú ajtótokot olyan járólapra  szerelik, melyet rendszeresen nedvesen mosnak fel, vagy a fürdőszobában ki van téve a víz kifröccsenésének, magas hőfokon történő tisztálkodás okozta magas páratartalomnak, akkor  a nedvesség a tokba behatolhat és annak anyaga megduzzadhat vagy a felülete károsodhat.  
Nem minden esetben tudja ezt a páratartalmat egy kisteljesítményű elszívó berendezés elvezetni. Fontos hansúlyoznunk itt is a megelőzés és a szellőztetés fontosságát.
Ehhez tartozik igen, a tömítőanyaggal való hézag kitöltés is. Például a szilikonos hézagkitöltés, ami a burkoló szakember feladata.

Előnyük, hogy a kialakított ajtónyílásba utólag beszerelhetők (ideális a 2 festés között, a hideg-meleg burkolatok lerakása után majdnem utolsó lépésként).

E tokok elemei ideálisan fogják közre a falat, ám a szorosan az oldalfalak mellé kerülő ajtóknál szükséges a felerősítésükhöz egy 3-5 cm széles falfül.
Ezt már a falszerkezetek kialakításakor célszerű elkészíteni, különben a hiányát különféle megoldásokkal kell pótolni. E nélkül viszont az átfogó tokokat nem lehet szakszerűen az adott ajtónyílásba beerősíteni. A hiányzó falfül természetesen az oldalfalra utólag ráépített ytongból is pótolható. Ezzel tökéletesen megoldható az átfogó tok ajtónyílásba erősítése, ám ezzel az ajtólap szélességi mérete is módosulni fog.


Az átfogó típusú ajtók tokjai fix és állítható elemekből állnak. A magjának a hornyolt élébe illeszthetők a kivehető és az oldalfalra teljesen ráfogó elemek, amelyek beépítéskor lehetővé teszik az egyenetlen falvastagságok kiegyenlítését is. Az ilyen tokok állítási lehetősége 2-3 cm, ám e tokok a mindenkori falvastagsággal azonos méretben készülnek. Az ajtók csukódását a tokok hornyolásába helyezett gumitömítés csillapítja. Az ilyen tokokon a különböző kialakítású ajtókat többnyire 2-3 táskás pánt rögzíti a tok oldalburkolatához. Az ajtó tokja egy keret, ami két függőleges és egy vízszintes elemből áll. A függőleges szárakat minden esetben egy vízszintes elem köti össze.
Az ilyen ajtótok minden esetben utólag beépíthetők, mégpedig a végleges padlóburkolatok és akár a festést követően (de leginkább a 2 festés között érdemes). Az átfogó ajtótokok általában az adott falak vastagságához igazodó méretben, rendelésre készültnek a különféle kivitelű Dekor, CPL és MDF ajtók tokjaként.

A felmérésre a lehető legjobb alkalom, amikor megvannak a nyílások, elkészült a vakolás, megvan a padlókiegyenlítés, azaz a padloponozás , megvan a kiválasztott csempe (itt a csempe vastagsága befolyásolja a tok vastagságát, amennyiben az ajtó is körül lesz burkolva) de még jobb, ha a hideg-melegburkolatok már megvannak, mert akkor a csempevastagságot és padló magasságot nem kell számolni, hanem pontosan a felméréssel megeggyező helyszínen kerül sorra a beépítés is, így nincsennek kellemetlenségek, megoldandó problémák, esetleg felmerülő kompromisszumok, melyeket meg kell hozni.
Például:

• Falsíkon túlnyóló csempe akadályozhatja a beszerelést, azok visszavágását a beépítésig, a burkoló szakemberrel meg lehet oldani, nem nekünk kell véső és kalapács segítségével esetlegeses laptörés veszélye mellett megoldani, ami idő (kitolja a beépítés idejét) és többletköltséget von maga után (nem betervezett munka, nem a beépítésihez kapcsolódó feladat)
• A nem megfelelően kialakított nyílásokon változtatni,
  • ha kisebb a kialakított nyílás és már ott vannak az ajtók
  • szűkülő nyílás esetén nem férne be csak kisebb nyílás átalakítással

Amennyiben az ajtó nem végig üvegezett, úgy igen. 

Balesetvédelmi - és higiéniai szempontból nem.
Nagyon sokat pakolunk, a megérkezésünktől a távozásunkig folyamatosan pakolunk és szerelünk. A lábzsák olyan szempontból veszélyes ránk és a kollégáinkra nézve, hogy elég csak véletlenül egyik lábunkkal a másik lábon lévő lábzsákra lépni és kész a baj. Valmint egész nap egy szellőzetlen lábzsákban lenni sok egészségügyi problémát is okozhat.
Így kérésre váltó cipőt viszünk, amennyiben - és kérjük jelezzék is számunkra-, hogy pl.: kint sáros, agyagos az udvar, vagy valami olyan tényező van, ami megakadályozza, hogy a beltéri ajtókat tiszta helyen szerelhessük össze, ide tartozik, hogy a lábunkon visszük be a sarat, agyagot, homokot, mert nincs járda, vagy nincs kész az udvar.
Számunkra ez nagy segítség, hiszen vigyázunk a tisztaságra, hogy szép, és minődégi munkát adhassunk ki a kezeink közül.

Nem.
A beépítés során építési területként kell a lakásra, házra gondolni. Sok szerszámal pl: csavarokkal, gépekkel dolgozunk, olykor bontással, járó munkafolyamataink is vannak. Munkavédelmi cipőben dolgozunk az esetleges balesetek kivédése érdekében.
Amennyiben új vagy sérülékeny a padló, úgy papírozással tudja a leghatékonyabban megvédeni azt. Természetesen mi is kellő figyelemmel, óvatossággal járunk el munkánk során, de fő a megelőzés.

Természetesen itt nem az ellátásunkra gondolunk. :)
Amikorra megbeszélik a beépítés időpontját a kollégánkkal, akkorra ott is leszünk. :) Úgy tudja a beépítést elősegíteni, ha megfelelő munkaterületet biztosít Nekünk és a szerszámainknak.
Ezek a következők:
- Minden személyes, sérülékeny, útban lévő tárgyat az ajtók környezetének legalább 20 cm-es körzetében elteszi,
- az ajtók közötti átjárhatóság és munkavégzés miatt a közlekedő részen, a futó szönyegeket-, belépő szőnyegeket, cipőket , papucsokat, minden ami a földön akadályozhatja a mozgásunkat szintén elteszi,
- a bontandó ajtókról mindent levesz, pl: köppenyek, ajtókon lévő akasztók, stb.
-  az ajtótokok összeszereléséhez min. kb 2,5 m x 1,5 m helyet teremt
- szerszámainknak is min. kb. 2m x 1 m-es helyet biztosít
- ajtólapoknak a beszerelésig egy tiszta, csupasz falfelületet ad, amelynek neki tudjuk támasztani az ajtókat.

Köszönjük! 

A fa alapanyagból készített ajtók és tokok képesek nedvességet felvenni és leadni. Az ajtók és tokok gyártásához való faanyag cél-nedvességtartalma 8%. A gyártás klimatizált csarnokokban történik, ahol 45 %-os a levegő páratartalma, a hőmérséklet pedig kb. 20 °C. Ez a faanyagnak kb. 8%-os egyensúlyi nedvességtartalmat eredményez. 60 % fölötti páratartalom melletti és 10 °C alatti tárolást szigorúan kerülni kell. Vegye figyelembe a gyártó tisztítási és ápolási utasításait.
Tehát száraz helyen, 10-25 °C között.  Mindenképp beltérben.  Hiszen beltéri használatra szánták őket, így tárolásuk sem különbözik ettől a klímától.
A tokokat fektetve tároljuk egymáson (fóliázott termékeknél max 2-3 db, dobozolt termékek esetén a csomagoláson feltüntetett max 10 db), több ajtó esetében több sorba téve,  az ajtólapokat a lehető legmeredekebb szögben a falhoz támasztva, vagy a földön egymásra fektetve. (A beépítéséig sem asztanak, sem széknek, sem tároló felületnek NE hasznáják, mert azok deformitását okozhatja, amely azok beépíthetőségét kérdőjelezheti meg. Sajnos volt rá példa. :(  )

Kérjük, ügyeljen rá, hogy új épületekben vagy nagyobb felújítás pl. teljes lakás glettelés, festés esetén, mindig meg kell mérni a maradék nedvességet.  Ha túl magas a nedvességtartalom, azaz ajtólap deformációjához vezethet. Ha mégiscsak fellép a deformáció, akkor tanácsos egy fűtési periódust kivárni, mert a tapasztalatok szerint az építési nedvesség eltávozását követően az alakváltozások mértéke is csökken.
Fontos a megfelelő szellőztetés, valamint a szabályozott fűtés a páratartalom szintentartásához, befolyásolásához.